itt lüktetsz a fáradt ereimben

itt már semmi nem vár gyere innen

velem Meseország határára

rakunk fészket szúrós akácfára

vagy csak élj hát velem egyszerűen

és feküdj le hanyatt persze fűben

pont szembe a sötét horizonttal

de megjelölve őskori csonttal

a helyet hol a véremet vetted

biztos tudom nem tévedek ebben

hogy míg a vörös kicsobog lassan

az ajtómon kétszer kopogtattam

már senki nem várt füstszag meg lopott

öröm után ölelt a megszokott

csendem nem kívánt több áldozatot

egy éhes szájat a szádhoz adok -

https://www.youtube.com/watch?v=Bb5oWXNfBto