volt egy asztal régen két személyre

ma már csak az idő jön ebédre

bor a pohárban a borra cefre

akarat még vágyik jobbra szebbre

a terítéket egy mozdulattal

lesöpröm míg lustán fordul nappal

rég a bő éjszaka felé tartok

hol nincs távolság nincsenek partok

öntüzem fáklyája bevilágít

a hold szájába amíg az ásít

a sámlit a legmagasabb csúcsra

teszem ráállok aztán majd újra

megterítek várok az asztalnál

bízom benne hogy még marasztalnál

a végén és főleg az elején

ha érezném a kezed melegét -

https://www.youtube.com/watch?v=Vmw_KUF_oaM