haláltánc közben az Élet lekért

a felkínált lehetőségekért

megfizetek mert nagy kár volt

elengedni míg tél lángolt

egyszer talán majd megértem

fegyvertelenül de vértem

megkímél a csalódástól

kibújok a fakó rácsból

életem börtönéből szabadul

a tavasz és megértem ha vadul

átrohan rajtam felemészt

mert bűnös vagyok felerészt

mint az aki sosem tanul 

csak átsiklik hangtalanul

demenciába úgy felejt

múltat jövőt na és jelent

erős leszek ha gyengének látnak

tanulnak tőlem az igaz bátrak

ha újrakezdhetném gombot

nyomva kitörölnék gondot

ködként fel -le ereszkednék

lelkem újra keresztelnék

nem fájna emésztő emlék

én mindent ugyanúgy tennék -

https://www.youtube.com/watch?v=zf2sytq_A4Y