a 

fenyő

kivágva

semmibe mutat

az ága

ha 

felnő

lelkem keres kutat

és drága

ajándék helyett

csak tiszta szemenszedett

igazság a dísze

az égbolt boltíve

megtörik jaj sok nehéz sóhaj

száll körbe a talpfán remegés

fut át míg a megannyi tolvaj

azt nézi hogy ülünk te meg én

de ad -e aki azt részeltekben adagolva

csak ünnepen ad hétköznapokat hanyagolja

nem ítélhetek csak egyszerű ember vagyok

kivilágítatlan ablakok gyantaszagok

te meg én

lent

a szőnyegen

mert

álmaidat

véded

édes

állva hidat

az sző nekem -

https://www.youtube.com/watch?v=YPmpU3-hYIM