ha majd bottal járok nyugodt leszek s derűs

lobogó ifjonti hévet éltes kor lehűt

még mosolyogtok de szorul a hurok

ti most élitek amit én már tudok

remélem hogy fogják a kezem amikor kell

merengek míg földet súrolja sárgás holdnyelv

bár az elmém poros lelkem tiszta rég

ma üresen nyikorog a hintaszék

eggyel vagyunk többen nem hiszem hogy kiderül

számított - e hajnal a helyembe ide ül

és sűrű cigifüstbe beburkolva

folytatja tovább mintha ember volna -

http://www.youtube.com/watch?v=b_YHE4Sx-08