|
Anzix
Zz62 2018.11.05. 11:58

2018 ősz - Sóstó
az ősz palotájában levélből
font rozsdamarta szőnyegén andalogtunk
volt könnycseppje száraz szökőkútnak
sovány reggelen a friss dérből
lelassultunk mi is kedves nem kapkodtunk
intettünk a szembe jövő múltnak
mint régi ismerősnek a távol
volt ami mindent sandán megközelített
látásunk torzító páráján át
nincs munka egy - egy szellő lapátol
unottan az avarból új öles szintet
ha végzett kabát gallérján jár át
megborzongunk a te gondolatod ott
az enyém itt lihegi ki fáradtságát
össze csak a szemünk kapaszkodik
ajándékot a konok nem hozott
nem oltotta ajkam maró szárazságát
ha én nem melegítettem hogy is
napunk már sápadt arca beesett
szeretlek szeretsz néha egybeér kezünk
életünk formázatlan otromba
de kell mindaz ami ott feledett
mindig elindulunk mindig megérkezünk
ám valahogy sosem egy otthonba -
http://www.youtube.com/watch?v=CnLt-AEPrGc
|