alakok  asztalt körbe ülve

árnyékok falra felvetülve

s köztük én elvegyülve

kutatjuk az élet értelmét

az ősi titkot megfejtenénk

amíg a NŐ jön szembe felénk

s a hirtelen helycserénk

csak svindli mert azt megmérte rég

ki az okos a szép közöttünk

hol köröz keselyű fölöttünk

mert mindannyian felnőttünk

hátrahagyva babameséket

és simogatva borostánkat

törülgetve a poros szánkat

a tegnapunk meg - megrángat

megingunk alánk rak egy széket

odaszögez és lebilincsel

álkirálysággal fele kinccsel

becsapatva pedig nincs csel

ránk ruházva gyötrő gondokat

az élet értelme imágó

mert sokkal szebb jövőt kínáló

mit megmutat az itt álló

én gyógyítja a bolondokat

hiába ne keresgéljenek

a lényeg egyszerű éljenek

a haláltól ne féljenek

mert olyan az mint a záróra

mikor mindenki fogyasztana

még percet évet az asztalra

és kinyílna a marka ha

fizetne utolsó korsóra -

http://www.youtube.com/watch?v=CnLt-AEPrGc