szavak menetelnek rongyosan

Oswiecim irányába

jó lenne meghalni most gyorsan

tudatom éhségtől kába

eső helyett valami más szitál

színek helyett csak a szürke

a végtelenre kaput kitár

a részeges  szótagcsürhe

romantikát tipor a sárba

a fejemet elfordítom

belefojtom a fürdőkádba

közben a Himnuszt ordítom

jókedvvel bőséggel vagy tán

csak egyszerűen meghalok

nem szólnak a hangszórók aztán

a gumiréten elvagyok -

zene nélkül most -

és kép nélkül..rossz passzban -