az egyik fej feljön a másik alábukik

és az álmok mint vágyott színes tarka lufik

durrannak szét tajtékzó tarajos hullámok

lovaglása közben míg jégeső hull rátok

próbáltátok keresni egymás meleg kezét

nem menekül már aki nem vesztette eszét

hordók deszkák mosolyok tengeri hulladék

S.O.S. ritmusát süvöltő szél dúlja szét

a látóhatár feketéjén lélekvesztők

táncolják a jelent keserű dalban mert ők

folyton levegőért éltetőért küzdöttek

és észak felől fehér albatroszok jöttek

méltóságot adni e mesének nézd amott

hogyan birkózik az árral két élőhalott

paszományos sziklákon lehet hely szemben még

ők sodródnak távol a büszkeség tengerén-

https://www.youtube.com/watch?v=Ap-HeMIKi-c