hosszú vértelen hajnalokon

a bánatommal félig rokon

érzelmek parfümje szaglik

s talán egyszer reményt kerít

a napfény ha tavaszom szelíd

feje a vállamra hajlik

fülembe hazudik kedveset

 kócos virágcsokrot szed melyet

hátam mögött másnak ígér

de mégsem érzem becsapottnak

magam csak egy csók a halottnak

az élettől már megkímél

öntörvényem pedig majd felment

távozó tompa télben termelt

bűnök alól és a vádlók

bírák  padsorok elhalkulnak

egyszer talán mind megvakulnak

szemfényvesztők mindentlátók-

http://www.youtube.com/watch?v=PMGzY6usdpQ