majd megrázom magam

mint hótól szabadulni vágyó fenyők

s nem túl messze tőlem

már ott masíroznak a mennybe menők

Pán játszik sípján

majd megújulok tudom

vörösen égek mint egy szupernova

és később szétszóródok

sorsom igen kemény de nem mostoha

egy hajszál híján

vagy

minden ugyanúgy marad

nem változnak az örök igazságok

elég lesz már belőlem

szájam sarkában egy fűszálat rágok

míg várva vártok

térden és mozdulatlan

hogy végre félredobjam a palástom

a perccel még sodródok

de fejem felemelem ha gyaláztok

messiást láttok -

http://www.youtube.com/watch?v=a7uA__NAgDo