voltak napok mikor parancs szerint éltünk

szerettem és viszontszerettek

az a baj emberek hogy könnyen feledtek

pedig az öröm sokba kerül

ha kellett tenyérnyi helyen is elfértünk

levegőt adtál én meleget

sugárzó lüktetés rázta az ereket

gyakran haltunk meg vértelenül

és ha nyitottam szemem határ volt tested

passzusom két ujjam nyelvem

csálé őrbódé állt uratlan telken

de remélem nem jön  a  váltás

hajnali hópihéket hosszan keverted

az őszi hideg fehér gyolcsa

ránk borult jaj kicsim tüzünk el ne oltsa

menedékhely vagy örök áldás -

http://www.youtube.com/watch?v=W-Zuv4m4-Z8&feature=related