a hideg az égre vörös estet feszít

a tékozló mindent egyszerre elveszít

nem aprózza két kézzel szórja

nincs bennem izzó düh sem féktelen harag

testemből az unalom totemet farag

életem mozgató rugója

a feltámadás új sziget emelkedik

üvegtengeren töröttként kezel pedig

móresemen nem esett csorba

a lány a nő az asszony és a kegyelmes

odaadó vagyok de már nem figyelmes

kulisszák mögé behatolva

lázasan keresgélek szétszórt maskarák

poros halmában macska piszkát hagyta ránk

fiatalságom ki itt játszott

és amit a többivel együtt elszórtam

tavaszba fejemnél havazik elszórtan

láttátok -e ezt a kis srácot -

http://www.youtube.com/watch?v=4bks9RzGvLQ