szemeim nyomaidból olvastak

húrjainkra hol vékony hol vastag

csomót kötöttek az együttlétek

de most a fejem a tenyeremben

előttem az árnyékom virágzik

folytatni bűn abbahagyni vétek

itt derült felhős az ég felétek

feketék szürkék összeolvadtak

eső fut már öreg ereszemben

pedig a nap csücske még kilátszik

valahol vészharangot kongatnak

lelkünk szépsége erős romlatlan

az égiháborút ne féljétek

üres udvar te állsz velem szemben

minden itt van a mosoly hiányzik

álmaitokat valónak véltétek

összes rezdülését megéltétek

napraforgók fejeket forgatnak

ott vagy mindennapi kenyeremben

utolsó falat villám hibázik

túlélünk bármit sötétben mentem

el vakító fényben jövök vissza

és amit kellett azt megszenvedtem

tűrtem a szerelmem örök tiszta -

http://www.youtube.com/watch?v=0BHSuijdeYo&index=3&list=PLYkB2GLfxxJcleXAzNz0qZH_mOtIQrhvS