erdőben madár jajong

én is erdőben vagyok

a fák közé törő fény

mindenhova X-et rajzol

ülök a bokor alján

vagy talán Isten balján

mindig nagy úr az önkény

és vágyam örömöt hajszol

nem akarsz nem akartál

új fészkemre kakukk száll

de én fogok kiesni

udvariasan fogadom

és mohából szőnyeget

fonok hogy a lényeget

a fény felé sietni

majd legalább megmutatom

ha már nem lehetek részes

csak felbújtó nem részeg

de magam odateszem

hogy ne okozzak csalódást

veregetnék a vállam

hát nincs boldogabb nálam

lassan kezembe veszem

sorsom a törpe óriást -