a falaimat bekőporozom és minden kaput magamra zárok így talán nem jön el főgonoszom az idő nem teszek semmit várok beszögeltettem a kapuhidat száradt szívvel teli a várárok belül korom gyászol hamu sirat heverek nem teszek semmit várok színes zászlóim ernyedten lógnak perzsel a nap de én mégis fázok a nehéz ágyúk mellettem szólnak heverek nem teszek semmit várok nincs baj az életem nem találom mikor tenni kellett volna vártam nosza egy életem egy halálom a drámából mesekönyvvé váltam már nem vagyok várúr csak egy senki egy kézzel kérek féllábon járok Artúr király udvarában jenki figyelek nem tettem semmit várok krónikus múlt intenzív a jelen az eltelt percek nem kiabáltak álnok álmok a falon a jelem nem éltem nem tettem semmit vártam baj van az életet nem találtam átlépett rajtam bár elé álltam és keserű íz terjedt a számban míg hevertem egy fűszálat rágtam

https://suno.com/song/7f7df725-fd81-43d4-b51b-9f0e11b1eedf