volt hogy mélyen magam alatt voltam

olyankor e szóba kapaszkodtam

még ha az égbolt vihart is festett

életem az a kurva és feslett

másoknak osztogatta bájait

másik sarkon valaki várja itt

nem törődött vele kirúzsozva

a körmei színe vörös rozsda

illegette magát eszembe jut

ahogy sértett szívem remegve fut

de már pusztán csak a szó maradt meg

őszi az árnyék a hó alatt heg

sohasem gyógyul be vadul lüktet

ő nercbundájában lazul büntet

de jól fognak ujjaim fehérek

segítsége nélkül is felérek

hogy lássam a szót kivilágítva

piros szeretlek mondta egy színvak -

https://www.youtube.com/watch?v=opQrJruvVuA