áll egy fa magányos méltóságos

néha simogatja érdes kérgét

egy koldus férfi vén jóságos

ha gyökere olykor elengedte

életéhez szilárd talajt kért még

szívek sugara melengette

alul kis srác felül felnőtt nyírja

lombját szemeket gyönyörködtessen

hogy történetét bársony írja

túlélt minden telet ága csodás

az összes virágszirma ránk essen

kirügyezik a vágyakozás -

http://www.youtube.com/watch?v=oSgaGlKr-pA