nincsen lámpa nem jutott alvégen

világít helyette más a szégyen

megkerüli a földet az égen

útközben a hátára ráterem

magasra akasztották a holdat

és jó mélyre temetnek maholnap

hangodból keveredik az oldat

ami álomra hajtaná fejem

de helyettem más az úr a házban

én tisztelettudóan magáztam

 ő tegezett betakart ha fáztam

a nevét sohasem árulta el

tán a fájdalom hagy annyi nyomot

hogy majd a helyét azt a kis romot

meglelje öröm rá adni okot

túl könnyű amikor kábultan kel

a nappal vézna meggyötört testem

itt ül közelemben az őrmester

ő háromszöget én a kört festem

hogy értsem hiányod itt kell legyek

egy faluban idegen határban

beszorulva kikelet madárban

kora őszben idebenn kabátban

násznap van adod amit felvegyek -

https://www.youtube.com/watch?v=Hcq5H5eMPfs