minden este várt és nagyon remélt

ha nem jött akkor is csak mosolygott

az este neki sötétült henyélt

pedig az ajtaja előtt toporgott

huncut kedvese a senki földjén

előfordult emberek közé ment

együtt derültek a szíve hölgyén

amíg gyorsan felhúztak köré szent

hétköznapokból épült paravánt

fejük fölött madarak keringtek

és becsukódó ajtók zaja bánt

ha fogyott is az idő nekik nem

merthogy mindenhonnan kint maradtak

hát eldobálták a kilincseket

láttam hogy mit ittak mit haraptak

mijük volt van nekik mi nincs nekem -

https://www.youtube.com/watch?v=iRgtzZ-mOQo