légy száll a zsíros faasztalra

a tekinteted marasztalna

nem tudom zivatar hol tombol

itt egy lélekharang kolompol

festményre illő nyugodt környék

a rétet megüli a tömjén

édeskés és nehéz illata

a csend kártyavára ingatag

leomlik halk nevetésedre

és a hangom beletévedne

ha szólni tudnék képes lennék

ha az álomnak véget vetnél

egy mennydörgésszerű robajjal

szárnyaszegett táltos lovakkal

rajtuk ülünk éjfélig végül

nem sietünk úgyis megszépül

a verandán két együgyű bölcs

összefont kezünk érett gyümölcs -

https://www.youtube.com/watch?v=-TlcjPPuIMY