égő hunyorgó szemem becsapom

a törött szemüveget lerakom

lehunyom és megtelik élettel

a kilátástalan üres szoba

talán elutazok valahova

egy a kellőnél nagyobb mérettel

bíró rojtos piszkos hátizsákkal

vizes kulacs helyett rá hibákkal

teli névjegykártyákat aggatok

ne találjon már rám ha elhagyom

sorsom ez a megrajzolt pentagon

lustán iránytű nélkül ballagok

arra ahol ötről hatra jutok

hol nem vesznek körbe balga juhok

nem számít a forma sem a színek

azt látok bele amit szeretnék

nem kell ide vonalzó se festék

lábamnál véget érnek a sínek -

https://www.youtube.com/watch?v=3kaCL9Zu7NY