a pokol kénköves kapujánál

tán még emlékszem a szebb napokra

teste megfeszült de fenn a kobra

feje marni készül hamu rászáll

rám a tűz narancsos fénye vetül

bátor vagyok rátarti és kemény

szembenézek a halállal de vén

korom miatt testem rég menekül

angyalok között új utat vágok

a mennyország mellett kicsit ferdén

szállok tovább vágyakozva mert én

még élnék és egyéb mutatványok

ezen kívül szóba sem jöhetnek

lehet bűnöm miatt vár rám szégyen

megáll az idő a vásártéren

felnégyelnek kerékbe töretnek

csak a test hal meg az eszme örök

cilinderbe bújt nyúl cinkelt kártya

nem számít csalás hisz mind elvárja

a feltámadást ha szembejövök -

https://www.youtube.com/watch?v=3Gctwju3RtU