a csendet kővel dobálom

míg legbelül jajgatnak

a rendet mindig csodálom

mert nekem ritkán részem

a dróthálón fátyol lebeg

és csókjaink hallgatnak

a némával süket cseveg

a magány lesz ítészem

fagyosan kötelet hurkol

felhajtom az inggallért

angyalom ölébe burkol

már csak épp hogy remegek

amott menyegzőt hirdetnek

koronámért két tallért

csúszva koldulok nevetnek

egy zebralányt szeretek -

http://www.youtube.com/watch?v=DandEFFQAKg